Amikor kicsi voltam, azt mondták, nincs ott semmi, amikor “szellemeket” láttam az ágyam mellett. Azóta tényleg nem is látok semmit, az érzékelésem teljesen érzéki, azaz testi ingerületeket érzek. Fájdalom, bizsergés, nyomás, szúrás. A klienseim aggódnak is értem néha, kollégák pedig meg akarnak gyógyítani.
Tudnod kell, hogy minden típusú érzékelés egyenértékű. Nem, nem vagy beteg, sem rossz, sem pedig nem csinálod rosszul a dolgodat, ha nem “látsz”, hanem hallasz, érzel (testileg), vagy egyszerűen csak “tudsz”. Bizony, a tisztántudás is létező fogalom. Ez bennem például úgy jelenik meg, hogy olyan, mintha emlékeznék rá, mik történtek a klienssel. Amióta sokat gyakorlom a szakmát, sokszor látok is, mint egy mozi, ami alátámasztja a tudást és az érzéseket. De hallani csak elvétve szoktam, amit nem is bánok igazán. Nem szeretnék az lenni, aki hangokat hall 😀 Jól van, tudom, hogy ettől még nem leszek normális, de akkor is, van egy határ 😀
Amikor kicsi voltam, azt is mondták, hogy nem szabad az embereket ránézésre, látszat alapján megítélni. Ezért mondtam ellent a saját megérzéseimnek legalább harminc évig. Voltaképpen csak néhány évvel ezelőtt, nem sokkal az első felébredés után jöttem rá, hogy akik ezt mondják, nem arra a látásra gondoltak, amit én használtam. Ők arra gondoltak, hogy ne hidd azt egy atomszőke, kikent-kifent szilikonos babára, hogy ő jobb nálad, vagy ő boldog, vagy valamicsoda. Én mindig is tudtam, mert mindig is azt láttam, hogy pl. a szilikonbaba egy nagyon-nagyon sérült, bántott nő. De a veszélyesebb része az volt, hogy a pökhendi pszichopatákról megpróbáltam elhitetni magammal, hogy á, biztos nem rossz emberek. Csak én vagyok a rossz, mert én látom őket annak. Tudod, az a tipikus jóképű s.ggfej. Most éppen tele van velük a média, minthogy ők szoktak előszeretettel molesztálni nőket. Most újra meg kell tanulnom megkülönböztetni az egészséges önbizalmat a másokat letaroló elbizakodottságtól.
Bárki bármit is mondd, ne hidd el, hogy neked mit kéne vagy mit nem kéne. Hogy látnod kéne, hallanod vagy olvasnod, hogy így meg úgy működik a dolog és másképp nem. És ha te máshogy érzékeled, akkor rossz vagy, démonok szálltak meg (komolyan, mondtak rám ilyet), és végül a kedvencem, amit rám ugyan nem mondtak még, mert az ilyesmit nem mondják a szemedbe: csupa egó vagy! Ezért dolgozol “rosszul”.
Vannak módszerek, mindenki eltérő, és mindenki egy másik szinten van, amelyek nem feltétlenül alárendeltjei egymásnak. De mindig mindenki megtalálja pontosan azt a segítőt, akire szüksége van, aki azon a szinten tud segíteni, amely szinten neki éppen segítségre szüksége van. És te csalódtál egy segítőben? Hát, barátom, az a rossz hírem van, hogy akkor neked pont arra volt szükséged.
Az, hogy valami “nem igaz” most, nem jelenti azt, hogy nem volt igaz fél évvel ezelőtt (amikor nála jártál), vagy nem lesz igaz fél év múlva.
Ha nem használod a képességeidet, azzal feladod a saját erődet. Minden képességet okkal kapunk, és mint ajándékot, illő felhasználni.