Elbutulhatunk a panaszkodástól?

Méltatlankodás, morgolódás, folyamatos kritika. Ismersz olyan embert, aki máshogy nem is tud kommunikálni?

Kétféle ember van, az egyik folyton panaszkodik, a másik pedig képtelen szóvá tenni, ha valami problémája van. Te melyik táborba tartozol?

Sajnos az érmének mindig két oldala van, tehát az a szomorú hírem van, hogy ha te úgy érzed, mindig neked panaszkodnak, téged csak panaszkodók vesznek körül, akkor benned is rezeg ugyanez az energiaszál. Jó hír, hogy pont ezért ki is tudod oldani. De miért is kéne?

kép: freepik

Először is tegyünk különbséget panaszkodás és panaszkodás között. Mindenben, így a panaszkodásban is, nem a jelenség maga a káros, hanem a túlzott ragaszkodás hozzá. Aki éjt nappallá téve panaszkodik, senkiről semmi pozitívat nem tud mondani, viszont mindenben megtalálja a hibát, és bármit is mondasz neki, fel tud vetni valami negatívat ezzel kapcsolatban, az már probléma. A Stanford egyetem kutatása kimutatta, hogy a folyamatos stressz alatt termelt hormonok csökkentik az agy méretét. Különös tekintettel a hippokampuszra, amely az agy komplex információkat tároló része. Hogy mennyire fontos a hippokampusz, azt hosszabb értekezés nélkül el tudom mondani: például Alzheimer kór esetén az agynak ez a része van károsodva. Bár jelenleg még nem bizonyított, hogy a tartós stressz okozhat Alzheimert, de a két dolog működése ugyanaz.

Pont ezért úgy tanuljuk, amikor elkezdünk “spirituális utat járni”, hogy nem szabad panaszkodni. Sokan esetleg már kis korban úgy lettünk programozva, esetleg súlyos panaszkodók vettek körül, hogy tisztában legyünk vele, a panaszkodás rossz és káros. Mivel a folyamatos panaszkodók ezáltal nyernek energiát, tehát valóságos energiavámpírként működnek. A kisgyereknek pedig, akinek el kell hallgatnia a panaszkodást, ez mérhetetlen energiaveszteséget okoz, sőt más negatív programok is beéghetnek. Például, ha anyukád a panaszkodó, szinte bizonyos, hogy akár csak tudat alatt, de segíteni akarsz rajta. Meg akarod oldani a problémáját, amit természetesen nem oldhatsz meg. Ezzel beéghet egyfajta megmentési kényszer (mindenkin nekem kell segítenem), és beéghet az is, hogy negatív véleményt nem formálhatsz, mert azzal fájdalmat okozol másoknak. És nem a vélemény miatt, hanem azért, mert a panaszkodás energiarablás, ami fáj annak, akit kifosztanak, és ebben te nem akarsz részt venni.

Ezért azt szoktuk mondani, hogy panaszkodásnak helye nincs, hacsak nem azért mondod el, hogy mi a problémád, mert változtatni akarsz rajta. Hiszen, ha nem mondjuk ki, mi a baj, akkor megoldani sem lehet.

A legutóbbi oldáson egy harmadik igazságát is megláttam a panaszkodásnak: néha, amikor az ember egy átmeneti helyzet miatt panaszkodik, amin aktuálisan nem tud változtatni, de a helyzet hamarosan változni fog, akkor van helye a panaszkodásnak. Az oldás során a Teremtő azt a képet mutatta nekem, amikor például egy várandós kismama panaszkodik, hogy tele van vízzel a lába, és mennyire fáj. Valójában nem sokat tudunk ellene tenni, de mégis megkönnyebbül tőle, hogy elmondhatja. És a helyzete nem állandósult, azaz a baba megszületésével el fog múlni.

kép: freepik

Mit tegyünk tehát a panaszkodással?

Helyére kell tenni az egészet a tudatalattinkban, különösképpen azért, mert Magyarország híresen panaszkodástól duzzadó övezet. Tehát az én javaslatom:

Törlések:

• ha negatív véleményt fogalmazok meg, az panaszkodás
• aki panaszkodik, az nem akar változtatni
• aki panaszkodik, az energiavámpír
• aki panaszkodik, attól el kell venni
• ha megmondom, hogy valami nem tetszik, vagy negatív véleményt fogalmazok meg, azzal bántok másokat
• ha megmondom, hogy valami nem tetszik, vagy negatív véleményt fogalmazok meg, akkor nem fognak szeretni, elvágom magam a szeretteimtől
• csak panaszkodás által tudok energiát nyerni

Betöltések:

• tudom, hogy hogyan fogalmazhatok meg negatív véleményt, vagy mondhatom el, ha valami bajom van anélkül, hogy ezzel másokat bántanék
• tudom, hogy hogyan fogalmazhatom meg a kellemetlenségeimet anélkül, hogy másoktól szipolyoznék energiát ezzel
• ismerem a Teremtő szemszögéből a különbséget a céltalan panaszkodás és aközött, hogy elmondom, ha valami rosszul esik
• tudom, hogyan fogalmazzak meg pozitív véleményt
• tudom, hogy hogyan láthatom meg mindenben a jót

Ezek csak konkrétan a panaszkodásra vonatkozó törlések és betöltések. Természetesen ezeket is lehet bővíteni, egyénre szabni, esetlegesen ásni a problémára, és az ásás során felmerült további programokat törölni.

Ezen kívül ki lehet egészíteni egy asszertív kommunikációs törlés-betöltés készlettel az egészet, illetve hálára vonatkozó betöltésekkel.

Szintén javaslom a panaszkultúra csoporttudatosságról való lecsatlakozást, és a szabadon szálló emlékek törlését is az ilyen eseményekről. Ha gyerekkorodban súlyos panaszkodónak voltál kitéve, akkor mindenképp, illetve lélektöredék visszaépítéssel kiegészítve.

Lehet, hogy nem értesz mindent a thétás terminológiából, de a lényeg csak annyi, amit leírtam: törölni azokat a programokat, amik már nem szolgálnak téged, vagy nem úgy, ahogyan te szeretnéd, hogy szolgáljanak, és betölteni újakat.

Ha szeretnéd, hogy segítsek neked ebben, vagy más problémák megoldásában, akkor keress bátran, egyeztess időpontot egyéni konzultációra a shinbei78@gmail.com címen.

Link az eredeti tanulmányhoz.

SaveSave